Ige:

ApCs 1,14: Ezek mindnyájan egy szívvel-lélekkel foglalatosak valának az imádkozásban és a könyörgésben, az asszonyokkal és Máriával, Jézusnak anyjával, és az ő atyjafiaival együtt.

Bevezetés:

Ma a hónap utolsó szerdája van, amikor közös, nyilvános imaóránk szokott lenni. Tudom, hogy a testvérek nemcsak ilyenkor imádkoznak, de hasznosnak látom, hogy az imádkozásról is legyen szó a járvány ideje alatti igehirdetésekben, és ez jó alkalom erre.

Ma egy hete Urunk mennybemenetelére emlékeztünk. A felolvasott igevers ebből a történetből való. Amikor az Úr felviteték, két angyal szólította meg a tanítványokat, és közölte velük, hogy ahogyan látták elmenni, akképpen jön vissza. A tanítványok az Úr utasításának megfelelően visszamentek Jeruzsálembe, hogy ott várják a Szt. Szellem kitöltését. Ott egy felházban tartózkodtak, és ahogyan olvastuk, imádkoztak. A 11 tanítvány az asszonyokkal, Jézus anyjával és testvéreivel együtt. Imádkozva várakoztak!

Testvérek! Mi is várakozunk. A hívők már nem a Szt. Sz. kitöltésére, mert ezt már megkaptuk. Úgy, ahogy meg van írva: Ef 1:13 ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Szellemével. Mi másik ígéretre várunk, az Úr Jézus visszajövetelére. Nem arra, amiről az angyalok beszéltek, amikor majd az Úr a lábát az Olajfák hegyére veti. Mi az elragadtatásra várunk, amikor Urunk csak a felhőkig jön, és a felhőkön át Magával visz bennünket, hogy mindörökké Vele legyünk.

A várakozás alatt mi is imádkozunk. Most ugyan az egész gyülekezet nem tud egy teremben összejönni, csak a 65 év alatti férfitestvérek, de magányosan, vagy ketten-hárman egy szívvel imádkozhatunk.

Miért imádkozzunk?

Nézzük meg, miért imádkozhattak a tanítványok, és ebből tanuljunk.

ApCs 1,8: vesztek erőt, minekutána a Szent Szellem eljő reátok: és lesztek nekem tanúim. Azért várták a Szt. Sz.-et, hogy betölthessék a tanúság feladatát. Ez foglalkoztatta őket. Erre mutat az is, hogy még pünkösd előtt Júdás helyébe másik bizonyságtevőt választottak. ApCs 1,21-22: Szükség azért, hogy azok közül a férfiak közül, akik velünk együtt jártak minden időben, míg az Úr Jézus közöttünk járt-kelt, ²² A János keresztségétől kezdve mind a napig, melyen fölviteték tőlünk, azok közül egy az ő feltámadásának bizonysága legyen mivelünk egyetemben.

Testvérek! Imádkozzunk mi is azért, hogy az Úrnak tanúi, az Ő feltámadt életének jó bizonyságai legyünk. Ki-ki a maga helyén!

* Akik dolgoznak, a munkahelyükön, a munkatársaik közt. Becsületes, jó munkájukkal. Krisztushoz méltó, jó magaviseletükkel.

* Akik otthon dolgoznak. A karantén miatt sok ilyen testvérünk van. Bizonyos szempontból ez nehezebb, mint a munkahelyen. Kérjünk az Úrtól bölcsességet a megváltozott körülményekhez, a jó időbeosztáshoz.

* A gyerekek, a tanulók. Nekik is új helyzet karanténban tanulni. A gyerekekért, míg kicsik, a szülők felelnek Isten előtt is. Most még a saját munkájuk mellett a gyerekeik tanulása is részben a szülők terhe. Adjon ehhez nekik az Úr bölcsességet és kitartást, hogy az egész család jó bizonyság legyen.

* Az idősek nehézsége megint más. Otthon kell maradniuk. Mások segítségére szorulnak. Ebben a körülményben kell jó bizonyságnak lenniük: Türelemmel viseljék. Ne nyugtalankodjanak. Ne legyenek elvárásaik emberek felé, de tanuljanak meg segítséget elfogadni, és érte elsősorban az Úrnak hálát adni.

* A betegek is az Úr feltámadásának a tanúi lehetnek. A betegágyon mutatott türelemmel, mert még ott is lehet teremni a szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség és szelídség gyümölcsét. Akár otthon, akár kórházban, akár öregek otthonában az Úr feltámadt életének a bizonyságai lehetnek. Így várva az Urat.

Hadd említsek meg konkrét helyzeteket és testvéreket is.

Vannak, akikről a honlapunkon is hírt adtunk, pl., Falucskai Gusztáv, Hegedűs Zoltánék és Árva Csabáék. Ezeket a leveleket érdemes újra elolvasni.

Emlékezzünk meg idős és beteg testvéreinkről. Mindenkit nem tudok felsorolni, csak néhányat. Pl., Kimlén Weisz Istvánné, Győrben Zsámár Éva, Hajdúszováton Fehér Ilona, Budapesten Vohmann Péter, Hevesen Kovács László és Kovács Józsefné, Julika. Karácsondon Adi és Csöpi, Tarnamérán Császárné Jolika, Szomolyán Szendreiné Mariska néni, Miskolcon Szalóczi Sándor, Szendrőben Matóné Margitka, Színben Deákné Vilma, Tornakápolnán Szőr Marika, Bódvaszilason Kovács Ernő és felesége, Ilonka. Nagyéren Kovácsné Bözsi néni.

Itt Debrecenben: Rádulyné Erzsike, Baloghné Marika, Gyöngyösiné Piroska, Badik Emil. Józsán Ida néni, Hosszúpályiban Vincze János bácsi.

Kérjük az Urat, hogy bármily nehéz helyzetben vannak is, az életük, magatartásuk a Szt. Sz. ereje által jó bizonyság legyen feltámadt és mennybement Urunkról.

Imádkozzunk a családokért, a nem hívő családokért is, mert a család Isten akarata. Kérjük az Urat, segítsen, hogy a hívő családok élete jó bizonyság legyen.

Imádkozzunk a velünk kapcsolatban lévő gyülekezetekért, kis közösségekért, házi összejövetelekért. Pl. a komáromi, somorjai testvérekért. A budapesti, az ikladi, a mezőkövesdi gyülekezetért. A feldebrői, egri, perkupai, bódvaszilasi, kunágotai, békéscsabai, nagyéri, paptamási közösségért, vagy másokért is, akiket az Úr elénk hoz.

Imádkozzunk azokért a testvérekért, akik magányosak, nincs a lakhelyükön gyülekezet vagy házi közösség. Pl. Balatonlellén Molnárné Erzsike, Nagyharsányban Opposits Béláné, Katika. Győrben Tóth Éva, Bakonybánkon Turay Attila, Hódmezővásárhelyen a Katona család, Nyíregyházán Tisza Katalinék, Sátoraljaújhelyen Nagy Péterék, Szlovákiában Csík Sándorék, Kárpátalján Szabó István, Bécsben Pájer Ágnes, Franciaországban Farkas Vilmos.

Imádkozzunk országunk vezetőiért, minden felső hatalomért, hogy csendes és nyugodalmas életet élhessünk.

Imádkozzunk minden emberért, hogy üdvösségre jussanak, mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt. Imádkozzunk, hogy az emberek megértsék, világosan meglássák, hogy ez a mostani járvány és mindaz, ami vele jár, az üdvösségüket munkálja, és majd a járvány utáni időben ne zökkenjenek vissza a régi életükbe, hanem legyen bennük maradandó istenfélelem.

Imádkozzunk az igehirdetőkért, bizonyságtevőkért, hogy Isten Igéje terjedjen, és az Úr neve dicsőíttessék.

Ne feledkezzünk meg a hálaadásról sem. Isten ellátott bennünket szellemi és testi javakkal. Adott Igét, gyülekezetet, testvéreket, testvéri közösséget. Mindeddig adott eledelt, ruhát, lakást, erőt, és megtartott bennünket. Békében és jólétben élhettünk.

Főképpen pedig legyünk hálásak Isten kimondhatatlan ajándékáért, Jézus Krisztusért.

Ámen